2019. január 17.

A 80-as évek elejéig az ingatlanokat kétféleképpen lehetett megközelíteni: autóval Etyek felől a Bolha-hegyen keresztül egy nehezen járható földúton, vagy a Benta-patakon átívelő kis hídon gyalogosan átkelve. Akkoriban a Repkény utca végénél volt a buszforduló. Az autókat a patak túloldalán hagyták, mindenkinek megszokott parkolóhelye volt a fák között, kis táblákra még a rendszámokat is kiírták. A tó melletti kocsmában (ami azon az ingatlanon működött, ahol nemrég még kisbolt volt) egyszeri 500 forint befizetésével lehetett állandó parkolóhelyet váltani.

Gyalogoshíd 1971-ben a mostani autóshíd helyén. Fotó: Molnár Zoltánné
A gyalogoshíd körülbelül ott állt, ahol most is átkelünk a Bentán. A fémvázas szerkezet valószínűleg nem is hídnak épült, hanem egy acél tetőszerkezet része volt. Hogy mikor és hogyan került a tóhoz, arra már senki sem emlékszik, de talán nem lövünk mellé, ha honvédségi kapcsolatokat sejtünk a háttérben. Csinos kis átkelő volt. A partfal a híd mellett mészkő téglákkal gyönyörűen ki volt kirakva, ahogy erről egy 1971 környéki fotó is árulkodik.

Az új betonhíd építésekor ezt a fém gyalogoshidat a patakon északabbra helyezték. Sokan emlékszünk még arra, hogy a Kertbarátok utca folytatásánál át lehetett kelni a patakon. A körülbelül másfél méter széles hídon babakocsival, kerékpárral is kényelmesen át lehetett sétálni. Az erdészházi buszt a gyalogoshídon át lehetett a legrövidebb úton megközelíteni. Sok-sok boldog év után – nem teljesen alaptalanul – életveszélyessé nyilvánították, és 2009-ben ismeretlen helyre szállították.

Régi gyalogoshíd elbontása előtt 2009-ben

De ne szaladjunk ennyire előre. 1982 decemberére már a Pecató egész területén elérhető lett az elektromos áram. A körülmények jobbak lettek, egyre többen szerettek volna itt hosszabb időt tölteni, és hát kényelmesen bejutni saját ingatlanukig – autóval. A Bolha-hegyen keresztül vezető kitaposott földút nem volt ideális, egy eső pillanatok alatt járhatatlanná tette. Ahogy beborult az ég, a horgászok azonnal elkezdtek pakolni, hogy még az eső előtt kimeneküljenek a tótól. Olyan történetet is hallottam, hogy a sárban 6 óráig tartott az út Biáig. Bizonytalan és kényelmetlen megközelítés volt, egyértelműen más lehetőség kellett.

A régiek azt mesélték, hogy a pecatavi autóshíd létesítésében nagy szerepe volt egy helyi ingatlantulajdonosnak, Javornitzky Tibor alezredesnek. Sajnos ő már nem tud mesélni, az örökösöket pedig nem avatta be a részletekbe, így csak azt tudtam meg, hogy a befolyásos katonaember valóban aktív részese volt a szervezésnek. Akkoriban a Pecató területét zömében a fegyveres testületek állományának parcellázták ki. Talán ezért is hallottam azt több helyről, hogy a hidat a honvédség finanszírozta, és egy hadgyakorlat keretében épült. Ez nem teljesen igaz. A beruházó Biatorbágy Nagyközség Tanácsa volt, az építkezéshez a Pest megyei OTP biztosította a hitelkeretet, amit a helyieknek kellett rendezni. Egy tulajdonosra 3636 forint jutott, melyet 3 év alatt – félévenként 606 Ft-tal – kellett törleszteni.

Az viszont igaz, hogy a kivitelezésben a honvédség segített, sorkatonák is dolgoztak a hídon. Állítólag utászok készítették a mélyalapozást, ők verték le a vasbeton cölöpöket a híd pillérei alá. 1983 elején kezdték a munkát, és rekord idő alatt elkészültek. 1983. április 15-én adták át a hidat. A helyi legendárium szerint két darab 45 tonnás T-72-es harckocsival végezték a terhelési próbát. Egy hétig álltak a hídon. A pecatavi híd esetében a kocsipálya azaz az út hasznos szélessége 3,8 méter a T-72A szélessége pedig 3,59 méter, így akár el is képzelhető.


Nem csak a létesítésének története, de a híd szerkezete is nagyon különleges. 1974-77. között az UVATERV a Beton- és Vasbetonipari Művekkel közösen új típusú, előregyártott elemekből álló rendszert és tartógerendát fejlesztett ki a 2–16 m nyílású közúti hidak építéséhez. A pecatavi híd is ilyen keresztcsatornás (KCS) tartókból épült híd, amely magyar szabadalom. Dr. Petúr Alajos irodavezető irányításával az UVATERV-ben Kemény Ádám és Nieberl Ferenc dolgozta ki. A híd betonelemei a miskolci BVM bodrogkeresztúri telepéről érkeztek.
Ennek a hídkialakításnak az a lényege, hogy speciális építőelemekből áll. A szabadalmaztatott keresztcsatornás vasbeton elemek rendkívül megkönnyítik és ezáltal meggyorsítják a hídépítés menetét. Az UVATERV kidolgozott egy tervezési segédletet, amelynek köszönhetően a létesítéskor nem kellett külön statikai számításokat végezni. Az így készült hidak a Közúti Hídszabályzat szerinti „A" terhelési osztálynak felelnek meg. Bármennyire szeretnék, inkább nem megyek bele a részletekbe, akit érdekel az ilyesmi, tekintse meg a termék adatlapját.


A pecatavi híd 35. születésnapját ünnepelte, amikor új aszfaltot kapott. A Repkény utca felújítása a híd burkolatát is érintette. A régit lemarták, és 4 cm vastagságban új felületet kapott. A híd vasbeton szerkezete – a nagyszerű konstrukciónak köszönhetően – kiváló állapotban van, pedig ma már nagyobb a forgalom, mint azt valaha gondolták. Vigyázzunk rá, tartsuk karban, mert abban biztos vagyok, hogy sokunknak másként alakult volna az élete, ha ez a híd nem lenne itt.

Hídtakarítás 2006-ban

A cikk megírásában nyújtott segítségért szeretnék köszönetet mondani Molnár Zoltánné Györgyi néninek, Andresz Imrének, Báder Janinak, Vakarcs Lászlónak (UVATERV), Héjja Karolinnak (Biatorbágyi Polgármesteri Hivatal).

(2019. 01. 17. - Égő Ákos)