2016. március 15.

A Bentára épült, az 1800-as évek végéig működő hajdanvolt pecatavi malmokról egyszer már volt szó. Eddig sajnos nagyon kevés konkrétumról tudtunk azok pontos helyéről, de most egy új térkép talán közelebb hoz a megoldáshoz.

Az eddig legérdekesebb és egyben az első, elérhető írásos és rajzos adat az 1779-ben készült „Bia /Pest m./ határában fekvő tavak szabályozási térképe(1), melyen jól látható a Felső- és Alsó-malom és annak kialakítása is. Akkoriban mindkét malomhoz tartozott egy-egy malomtó is, ahogy az 1763-1787-ben készült első Katonai Felmérés térképen is fel van tüntetve.(2)

Az amatőr helytörténeti kutatásomnak óriási lökést adott a kiváló http://mapire.eu oldalon publikussá tett XIX. századi Kataszteri térkép(3). Ezen térképek elsődleges célja az volt, hogy a földadó megállapításához pontos adatokat szolgáltassanak, így a nagy méretarányban (1:2880) készült térképek igen részletgazdagon ábrázolták a telkeket, épületeket. A felmérést 1850-ben kezdték egy ideiglenes felméréssel, majd 1865-ban kezdődött a részletes felmérés, mely az 1880-as évek végéig tartott. Tehát ezen a kataszteri térképen feltüntetettek nagyjából a malmok legutolsó állapotát mutatják. Itt már látszik, hogy megszűntek a tavak, és a Bente patakmedre mellett több szabályozó árok és egy másik patakmeder vezetett a malmokhoz, vagyis - ahogy régebben gondoltam - a gátas-malmok patakmalommá alakultak. Pontosan így alakult a Bentán kicsit lejjebb lévő, sóskúti malom sorsa.  (Érdemes elolvasni Zalavári Sándor: A romantikus Bara írását)



A Kataszteri térkép pontossága megdöbbentő. A régi térképet összehasonlíthatjuk akár az OpenStreetMap, akár a Google Maps térképekkel, így láthatjuk, hogy nem csak a 8104-es számú főút vonalvezetése megegyezik a régivel, hanem látható, hogy öt mostani pecatavi utca már létezett. A Kertbatárok útja a Korpakutat érintve egészen Biáig tartott. A Horhos utca, a Tó sétány, és a Szirom utca is a régi dűlőutak nyomvezetését követi. A Pecatónál található mindkét forrás méterre pontosan jelölve van.

Az Alsó-malom a jelenlegi tó déli csücskétől keletre, a főút felé a Pilisi Parkerdő gondozásában lévő erdősávban lehet. A terület egy részén már többször végeztek fakitermelést, így valószínűleg ott semmi számunkra érdekes sincs már. Az Alsó-malom feltételezett helye nyáron a burjánzó növényzet miatt gyakorlatilag megközelíthetetlen, így kutatást csak ősztől tavaszig lehet végezni. 

Az Alsó.malom helye a régi térképeken
A régi térképek 100 méteres pontossággal nagyjából egy helyre jelölték a malmot. A pontos meghatározáshoz ez elég nagy szórás, így igyekeztem a legrészletesebb Kataszteri felmérést irányadónak venni. Ezen a térképen leolvasható GPS koordináták birtokában a bejárás alkalmával a terepen próbáltam olyan kapcsolódási pontokat találni, amelyek pontosíthatják a térkép pozícióit.

Csodálatos módon a Benta régi és jelenlegi vonalvezetése azonos. A malomhoz vezető patakmeder nyoma könnyen megtalálható, az újraaszfaltozott Repkény utca egyik víznyelője is pont oda vezet. Innen indulva körülbelül 300 méter után megtaláltam a régi patakmederből leágazott árok  (3212) csomópontját. Itt már láthatóan kiszélesedett a patakmeder, a malomházaknak is a közelben kellett lennie.


A malomárok vonalát követve látszik, hogy környék változatos terepviszonyaihoz képest itt sík a terület, ez egybevág azzal, hogy itt kéne lennie a malomudvarnak. Viszont a GPS koordináta szerinti régi malom épületnek (47.4355, 18.8203) nyoma sincs. Illetve az látszik, hogy ezen a területen az udvarhoz képest magasabb a talajszínt és egy lyuk vezet a föld alá. A nyomokból ítélve valami használja, így igyekeztünk nem megzavarni a nyugalmát, és csupán csak fotóztuk a helyet. Lehet, hogy a rókán kívül valami más is van itt a föld alatt.

A koordináták alapján itt állhatott a malom


A felső malommal ellentétben malomház csak ipari épület volt, itt nem laktak. Harminc méterrel arrébb lehetett a kőből épült lakóépület, ami mellett – a térkép szerint - jobbra is balra is gazdasági épület állt. Ezen a területen már nagyobb szerencsénk volt. Itt bőven találni köveket, sőt egy kőkupacra is leltem. Itt találhatók profilra faragott kövek is.

Faragott kövek a lakóház helyén



A térkép alapján az Alsó-malom az alábbi épületekből állt:
  • A patak keleti oldalán egy 128 m2 alapterületű malomépület állt.
  • A malomépület mögött a majdnem 900 m2-es udvarhoz csatlakozott a malomhoz vezető út. Itt egy 71 m2-es lakóépületet, egy 82 m2-es és egy 22 m2-es gazdasági épület volt.
  • A patak túloldalán szemben egy 750 m2-es udvar és egy 117 m2-es fából készül épület állt.

Sziklák a régi út mellett. Vajon mi lehetett itt?
Az Alsó-malomhoz a főútról bekötőút vezetett. Ezen a nyomvonalon indultam visszafelé. Az út körülbelül 120 méterig a patak vonalvezetését követi. Az út mellett ezen a ponton rendezett szilákat találtam, de a Kataszteri térképen azonban itt nincs feltüntetve semmi, csupán a bekötőút vonalvezetése változik. Keletebbre fordulva egy szintén láthatóan út szerű csapáson hamar eljutottunk a Harmadik forráshoz, ami jelenleg vaditatóként, dagonyaként működik. A lábnyomokból látszott, nagy itt a forgalom.

A harmadik forrás a Pecató környékén, most inkább dagonya
Innen szinte egyenes út vezet a Pecató lehajtóig egészen a nemrég kialakított buszmegálló gyalogösvényig.  Érdekes, hogy ez a benőtt út nincs feltüntetve a Kataszteri térképen, vélhetően később alakították ki. A patakparti kövektől a már említett másik útvonal van feltüntetve bekötőútként, aminek érdekessége, hogy elhalad amellett a kiszáradt forrás mellett, amit talán a fenti dagonyázó táplált valamikor. Sőt, mielőtt elérné a Repkény utcát elhalad egy kis katlan mellett is, ahol valaha kicsi kőfejtő lehetett. Nem kizárt hogy innen vitték a köveket a malomhoz is.

Kicsi kőfejtő lehetett


Nagy bánatomra az Alsó-malomból nagyon kevés kézzelfogható maradt. A köveit talán a helyi építkezéseken használták fel, a területet pedig visszafoglalta a természet. Néhány kő ami megmaradt, mégis bizakodásra ad okot és úgy gondolom mindenképpen érdemes tovább kutatni.  Így lesz.



Források:
(1) Hungaricana Közgyűjteményi portál:  Tabella hydraulica Intersectionem Lacuum Biaiensium, differe... [S 12 Div XVI No 0003]
(2) Mapire térképek
(3) Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)

Kapcsolódó írások a www.pecato.hu oldalon:
Felső-malom a Pecatónál
Régi malmok a Pecató helyén

(2016. 03. 15. szerkesztve, bővítve: 2018. 11. 4. - Égő Ákos)