2015. január 30.

Pecató és Biatorbágy között jövet-menet szinte már észre sem vesszük, úgy haladunk el mellette. A Füzes-patakkal párhuzamosan, a 8104-es útról ágazik le egy zsákutca, amely a Biatorbágyi Szennyvíztisztító Telepre vezet. Annak jártam utána, honnan jön és hová lesz a tisztított szennyvíz, miként működik az üzem a Bolha-hegy lábánál.

Biatorbágyi Szennyvíztisztító Telep, a Bolha-hegyről nézve

Biatorbágy szennyvíztisztító telepét 1994 májusában adták át. Kapacitása a megnyitáskor 2000 m3/nap volt, mely +l0% szippantott szennyvíz fogadását is lehetővé tette. Biatorbágyon addig házi ülepítőket, emésztőgödröket alkalmaztak. A telep megnyitásával a csatornára való átállás folyamatosan zajlott. 1998-ban még csak a háztartások 50% csatlakozott a rendszerre, a telep napi 400-500 mm3 szennyvizet tisztított. Ez 1999-ben 600 mm3/napra emelkedett, míg 2014-re a lakossági szennyvízigény 1000 mm3/nap lett. Mivel Biatorbágy ipari területei az utóbbi időben jelentősen bővültek, eme területek igényeit is ennek a telepnek kellene ellátnia. Jelenlegi állapotában erre maradéktalanul nem képes, fejlesztést igényel, de ez egy másik történet (lásd Szakadáti László képviselő, alpolgármester úr hozzászólását a keretben).

A telep berendezései


A szennyvíztisztítás technológiáját tekintve a természetben lezajló tisztítási folyamatot modellezi, csupán kontrolláltabban és intenzívebben. Nagy vonalakban összefoglalva: a szennyvizet a foszfortól, a nitrogénvegyületektől, az ammóniától és egyéb szervetlen szennyeződésektől kell megtisztítani. Bián is az országosan leggyakrabban alkalmazott folyamatos üzemelésű elven működő iszapos biológiai szennyvíztisztítási eljárást alkalmazzák.

A biai szennyvíztisztító igazgatása a Fővárosi Vízművek Zrt. csepeli szennyvízágazati központjához tartozik Budakeszi, Tököl, Szigethalom és Szigetszentmiklós mellett. A telepet Váci László úr, a szennyvízágazati üzemeltetési osztályvezetője mutatta be.

Jelenleg a körülbelül 60 kilométer hosszúságú biatorbágyi csatornarendszerből a település 19 pontján található elektromos átemelő szivattyúk segítségével érkezik a szennyvíz a telepre. Legtávolabbról - már a közigazgatási határon túlról - az 1-es út melletti ipari park egy részéből, például az OBI áruházból és a MOL benzinkútról jön. A végátemelő az etyeki úti elágazásánál található.

A rácsszűrőből csiga emeli ki a mechanikai szennyezést
A tisztítás első lépése a mechanikai szűrés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 3 mm-es lyukakkal ellátott szűrőrendszeren átáramoltatják a szennyvizet, majd a fennmaradt darabos szennyeződést egy automatikus csigarendszer kiemeli és konténerben gyűjti. A csigát úgy alakították ki, hogy a szennyeződés víztelenítését is elvégezze. A szennyvíz ezután egy homokfogón is áthalad, amely további mechanikai tisztítást végez, ez a gépészeti berendezések védelme miatt fontos.

Anaerob medencében megcsillan a napfény, itt kezdődik a biológiai tisztítási fázis
A mechanikai szétválasztás után  a biológiai medencékben kezdődik az eleveniszapos biológiai tisztítási folyamat, mely a rendszer lelke. A mikroorganizmusokból álló eleveniszap megköti a szerves szennyezőket, ezáltal valósul meg a tisztítási folyamat. A szennyvíz először egy kisebb anaerob medencébe, majd egy ovális alapú, levegőztető medencébe kerül, ahol a mikroorganizmusok életben tartása és megújítása érdekébe keverőkkel áramoltatják, és oxigénnel dúsítják. A folyamat felügyeletet és állandó figyelmet igényel, miközben mérik a víz oldott oxigén tartalmát, ami alapján szabályozzák a bevitt oxigén mennyiségét. Az oxigént a levegő sűrítésével a telep kompresszorháza állítja elő. A biológiai folyamat önfenntartó, nem adagolnak hozzá semmilyen baktériumot, gombát vagy vegyi anyagot, kivétel képez a vas (illetve később a klór), ami a foszforeltávolítás miatt szükséges. A biológiailag eltávolított foszfor képes visszaoldódni, ezért az utóülepítő elé vas sót adagolnak, hogy kémiailag megkösse azt.

Levegőztető medence

Következő állomás az a kör alakú műtárgy, mely a víztisztítók jellegzetességei, még a műholdas felvételeken is jól kivehetőek. Ez egy kotrólapáttal szerelt utóülepítő medence, melyben az iszap elválik a tiszta víztől. A négy méter mély henger talplemeze befelé lejt, itt gyűlik össze a leülepedett iszap, melynek egy részét kiemelik, másik részét visszaforgatják és a beérkező szennyvízhez adják az anaerob medencében. A re-cirkulációs hányad 80-120%, azaz a bejövő szennyvízhez legalább még egyszer annyi eleveniszapot adnak. Az ülepítő szélénél található mederben már gyakorlatilag tisztított víz csurdogál.

Utóülepítő
A kiemelt iszapot az üzem területén található centrifugával vízmentesítik, majd elszállítják. Ezek a centrifuga a biai telepen vadonatúj, 2014 végén állt munkába. Naponta körülbelül 12 óránként telik meg egy konténer a 15-16% szárazanyag-tartalmú iszappal, mely adott esetben a komposztálási fázis után mezőgazdasági felhasználásra, esetleg biogáz előállítására is alkalmas lehet. A dél-pesti rothasztóban például biogáz előállítására használják.

Futószalag hozza ki az iszapot a centrifugából

Büdös-e a szennyvíztisztító telep?
Felmerülhet a kérdés, hogy egy ilyen telepen mennyire van büdös, és a környezetében ez mennyire érezhető. Nagyon érdekes, csupán a tisztítás első, mechanikai fázisánál érezni kellemetlen szaghatást, melyet takarással semlegesítenek, és bár nyitott medencéket látunk mindenhol, a későbbi tisztítási fázisok egyáltalán nem járnak intenzív szaghatással. Ha valamihez hasonlítani kellene az eltávolított iszap szagát, az ázott erdőtalaj-szaggal lehetne jellemezni. A telep környezetében egyáltalán nincs büdös.

A klóros fertőtlenítő medence

A már ülepített tisztított víz egy klóros fertőtlenítő medencén áthaladva kerülhet ki a Benta-patakba. Utolsó állomásként a mérőházban online vizsgálják a vízminőséget, összevetve a bemenő szennyvíz adataival. Csak határértéken belüli víz mehet ki, ha probléma van, akkor már a beérkező szennyvízben észreveszik, és beavatkoznak a technológiába. Folyamatosan szondázzák a tisztítási fázisokat, a jeladók jeleit nemcsak a diszpécser, hanem csepeli központban dolgozók is látják. Az előírt vízminőség betartása nem lehet kérdés. Az élővizekbe kikerülő nitrogén és foszfor intenzív algásodást (eutrofizációt) okozhat például a Peca-tóban, mely a rothadás után az oxigénháztartás felbomlását, halpusztulást eredményezhet.

A szennyvíz fontosabb paramétereit folyamatosan mérik mindkét oldalon



A víztisztítás folyamatos, ezért a telepen is 24 órás diszpécserszolgálat dolgozik. Ezen kívül egy besegítő munkás és egy mobil szerelőpáros felel a hálózati problémákért, duguláselhárításért, valamint a 19 darab átemelő szivattyú karbantartásáért. A telep jelenleg határértéken belül üzemel, a megfelelő technológiai folyamatok kézben tartásával ez az állapot ugyan még fenntartható, de fejlesztésekre van igény.

A telepről a városban lévő átemelő szivattyúkat is tudják ellenőrizni

Sajnos még mindig nagyon sok a csatornába vezetett esővíz, így csapadékos időben a terhelés jelentősen megnő. 1994 óta néhány gépészeti változtatáson kívül nem volt átalakítás, a fejlesztés elengedhetetlen, főleg a kívánt rákötések figyelembevételével. A tervek készen vannak, a kivitelezéshez a forrásokat kellene előteremteni. A fejlesztés az előmechanikát fogja érinteni a rácsszűrés és a homokfogás átalakításával. Bár eredetileg tervezték, az utóbbi időben nem fogadtak települési folyékony hulladékot, azaz szippantós autót. A jövőben a leeresztő kialakítása is a tervben van. A Pecató hálózatra kötése nincs napirenden.

A tisztított víz a Benta-patakba folyik



Szakadáti László képviselő, alpolgármester levele a tisztító jövőjével kapcsolatban:
2010 októbere óta foglalkozom  a telep jelenével és jövőjével. A jelenlegi kapacitása 2000 m3/nap, ami a kb. 1000 m3/ nap lakossági víz-és szennyvízigényt bőven kielégíti, de az ipari övezet kb. 2700 m3/nap jelzett igényét már nem lenne képes. Valójában a jelzett igényből csak kb. 1000 m3/nap terhelés valósul meg, ami azt jelenti, hogy a szennyvíztelep éppen határterhelésen, 2000 m3/nap kapacitással dolgozik. További céges rákötések nem engedélyezettek.

A cégek által kibocsátott szennyvíz feldolgozására egy új, kb. 1000-1500 m3/nap kapacitású tisztító kellene, de ez csak a város saját beruházásaként jöhet létre, mert pályázni csak lakossági szennyvíz feldolgozásra lehet. A városnak jelenleg nincs szabad 400-500 millió forintja erre, de a problémakör kezelésére egy konstrukciót azért kidolgoztunk az elmúlt három évben.
A 2007-2013 között működő BVCS Kft. (49% FVzrt +51% önkormányzat) ideje alatt készíttettünk egy engedélyes, majd kiviteli tervet a jelenlegi tisztító kapacitásának - hidraulikai, tehát mennyiségi, illetve kémiai, tehát minőségi - növelésére. A tervek szerint napi 250 m3 további szennyvíz tisztítására lesz lehetőség, ha ez elkészül. Ez a kapacitástöbblet vélhetően 4-6 évig elég lesz, ez alatt a város új pénzügyi források után kell nézzen.
A kb. 250 m3/napnyi bővítés anyagi forrásaként a 2014-ben törvény szerint megszűnő BVCS Kft-ben maradt osztalék szolgál. Erről szerződést kötöttünk az FVzrt-vel, vagyis az önkormányzati osztalékrészen felül az ő részesedésük is fedezetül szolgál a beruházás megvalósítására. A kapacitásnövelő beruházás részünkről elő van készítve, és reményeink szerint ez 2015-ben megvalósul.
Remélem, érthető valamelyest ez az összetett problémakezelés, de önkormányzatunknak sok-sok százmilliós terhe van, amiket olykor rugalmasan és ügyesen kell megoldani.
Megítélésem szerint ez most a legfontosabb tudnivaló a szennyvíztisztítónk körül.

Üdvözlettel: Szakadáti László képviselő, alpolgármester
(Égő Ákos - 2015. 01. 30)